Kreszta Traján 1947. október 10-én született Battonyán, szülei magyarországi őshonos nemzetiségiek voltak, édesanyja szerb-bolgár, édesapja román.
Általános iskolai tanulmányait Battonyán, a középiskolát a gyulai ”Nicolae Bălcescu” Román Gimnáziumban, Általános Iskolában és Kollégiumban végezte, ott érettségizett 1966-ban. 1966 – 1969-ben hivatásos határőrként szolgált, a magyar-román államhatáron, útlevélkezelőként, majd 1969 – 1989 között az IBUSZ Rt.-nél dolgozott, a határátkeléssel kapcsolatos szolgáltatások területén.
A munka mellett képezte magát tovább, 1975-ben takarmánygazdálkodási technikusi oklevelet szerzett, majd 1980-ban a szegedi „Juhász Gyula” Tanárképző Főiskola Román Nyelv és Irodalom szakán tanári diplomát. A közéletbe a rendszerváltás idején kapcsolódott be.
1990 – 1998, majd 2002 – 2014 között a battonyai helyi képviselő-testület tagja, 2002 – 2014 között a város alpolgármestere volt, 2002 – 2010 között a Békés Megyei Közgyűlés tagja is volt, valamint a battonyai helyi román nemzetiségi önkormányzatnak is, annak megalakulásától, 2014 nyaráig.
A nemzetiségi közéletbe még a nemzetiségi önkormányzatok létrejötte előtt kapcsolódott be, a rendszerváltás idején megalapította a battonyai románok nemzetiségi egyesületét, melynek legfontosabb feladata a román közösségi élet fenntartása, az anyanyelv és a hagyományok ápolása volt. Ennek szellemében, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége elnökségében is képviselte a hazai románságot, majd miután megalakultak a nemzetiségi önkormányzatok helyi és országos szinten, 1994 – 1998 között a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata elnökségi tagjaként, 1999-től pedig az M.R.O.Ö elnökeként dolgozott, 2014 nyaráig, amikor az Országgyűlés román nemzetiségi szószólójává történt megválasztása okán mondott le önkormányzati tisztségeiről.
Alapítója és jelenleg is elnöke a battonyai székhelyű, országos kompetenciájú „Összefogás a Magyarországi Románokért” nemzetiségi Egyesületnek, melynek jelöltjei meghatározó többséget szereztek a 2010., 2014. és 2019. évi helyhatósági választásokon a települési, területi román nemzetiségi önkormányzatok zömében és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata Közgyűlésében.
Az Országgyűlés 2014-2018. évi ciklusában, román szószólóként, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának tagja, ezen belül a Közoktatási és Kulturális Albizottságnak, a 2018-2022. évi ciklusában pedig a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának tagja, ezen belül a Közoktatási, Kulturális és Hitéleti Albizottság alelnöke, valamint az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának delegált tagja.
Eddigi tevékenységéért a következő elismerésekben részesült:
2015 – „A magyarországi románokért” kitüntetés
2017 – „Békés Megyéért” kitüntetés, „Nemzetiségekért Díj”
2018 – Battonya város díszpolgára
Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottságában számos törvényalkotási eljárás kezdeményezői, szorgalmazói közzé tartozik, a nemzetiségi jogok biztosítása és kiszélesítése, a nemzetiségek folyamatosan növekvő állami támogatása érdekében. Ezek közül mindenképp kiemelendő eredmények a nemzetiségi köznevelési és -oktatási intézmények vagyonkezelő fenntartói jogának átadása a nemzetiségi önkormányzatoknak, majd 2020-tól az általuk fenntartott ezen intézmények vagyonának átadása is, valamint a nemzetiségi hitélet és az anyaországgal közös államhatár lehető legszélesebb körű átjárhatóságának biztosítása, a határon átnyúló vállalkozások és munkavállalás, ingázás segítésére is.
A román nemzetiség részére biztosított magyar állami támogatást a szószólói intézmény létrejötte óta több mint ötszörösére sikerült növelni és a beruházási, felújítási, bővítési finaszírozásokkal együtt több milliárdos nagyságrendűre bővült.
Battonyai vonatkozásban külön kiemelésre érdemes hogy a rendszerváltás idején, az akkori budapesti román nagykövettel együttműködve, Kreszta Trajánnak sikerült elérnie a két ország közös államhatárán a Battonya-Tornya első ideiglenes közúti átkelő megnyitását. Ezt megelőzően, a battonyai román ortodox közösség kérésére Kreszta Traján eredményesen közbenjárt az aradi ortodox püspöknél aki intézkedett a Battonyán 7 éve tartó paphiány megszüntetésére, Ilie Ciocan battonyai származású lelkipásztor misszionárius papként történt delegálásával. Ilie Ciocan beiktatása napján került sor a Battonya-Tornya ideiglenes közúti határátkelő megnyitására is, Arad megyei vezetők és magyar hivatalos személyiségek részvételével. Később az átkelő állandó besorolást kapott, s jelenleg is ekként működik.
A Magyar-Román Alapszerződés szerint létrejött Kétoldalú Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság egyik első döntése volt új román nemzetiségi iskola épitése Battonyán és magyar nemzetiségi iskola építése Déván. A battonyai iskolai projekt három előirányzott fázisából kettő megvalósult, következik a harmadiknak a kivitelezése, melyben tornaterem kialakítása is szerepel. Az iskola mellett, két lépcsőben megtörtént a román nemzetiségi óvoda teljes felújítása, jelenleg, az óvodával szomszédos ingatlan megvásárlására alapozva, az óvoda bővítése szerepel a támogatási tervben. Egyébként az új battonyai ”Magdu Lucian” Román Általános Iskola és Óvoda, valamint a gyulai ”Nicolae Bălcescu” Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium a magyarországi román nemzetiségi közoktatás bázisintézményei. Sikerült a battonyai román ortodox templom súlyosan megrongálódott tető részének felújítása és az új lelkipásztor részére szolgálati lakás céljára épület vásárlása és felújítása, a támogatott projektek sorában most a templom melletti területen 50-60 fő részére alkalmas közösségi tér kialakítása van napirenden.